Get all 9 Sungazers releases available on Bandcamp and save 90%.
Includes unlimited streaming via the free Bandcamp app, plus high-quality downloads of Nosztalgiaország II., Hármas Tükör, Wasting Space, Nosztalgiaország, Bretton Woods, Szerepjáték, Narrow Lungs EP, How To Arrive Home, and 1 more.
1. |
||||
|
kiköptelek, klipötletek, klikkelj, a féreg a szemedbe költ.
testet ölt, test söpört sört az utcán, az agyamra megy
az, hogy nézel de nem látsz, streamelsz és fényt hánysz
insta-fotós, divat művirág király trónon
a tegnapból a "live" lett a most, majdnem (bazmeg)
transznem, gender-kurzus, az összefüggést ne keresd, nem fontos
kinek kell ami fontos? az arcodról csorogjon a mocskos 50-fokos
lé( )böjt(léből) üres templomban kel fel korán,
a szemfedőm felett kezelő feri és orbán.
egy elvetélő hajlamon a jobbra
elmesélem hajnalon.
az éj mesél, a haj alom,
csak magaddal vitted.
az arcomon minden amit nem,
meg az is amit hittél.
az éj mesél a haj alom,
csak itt felejtettél
tündérkert, amit elvettem aratom.
szeretlek, magam szintén, attila után szabadon.
mindent szabad, most már tényleg minden mindegy,
minden épp a helyén, épp ott ahol túl szabadon
mindegy, mindhat, de az első volt a legjobb,
13 hónapja az első sörhatásod nem fogy. nem fogy.
szintmérő verseny, szinten tartás (az idővel), szinti párbaj.
szintemártás. szinteleves. szintehalál. szintefőétel.
szintiboj a kocsmaháttérzajban érvel.
tévé felhangosít zaj-háttér felszáll,
ahol eddig nem volt, megtelik. gyufásdoboz,
hajszál. magasan az egész julcsi büfé a telepen,
mint egy korhadt fához láncolt lakó autó.
mehetnék, de kihajt az még, szerelem
a múltam, lecsúszós nosztalgiaország.
kék-fehér jellel magasról szórva (baszd meg a kurva anyád) osztják az észt.
"gordon remzi" -hatalom, főzni tanít
egy elvetélő hajlamon, a jobbra.
elmesélem hajnalon.
|
||||
2. |
Vagyok
03:18
|
|||
|
Én egy élére vasalt utópia vagyok,
Amit ganézás után húz fel egy ország.
Terìtett asztal a tiszta szobában, vagyok
a foskész állapot, a folyódnak holtág.
Amibe itt fulladsz bele az ünneplő gatyádban,
A díszmagyar falloszhadban az STD vagyok.
Magam morcos portása, börtönőr a mentál cellámban,
Az elhadart félszavakban a szünethiány vagyok.
(Refrén)
Filtert tettem a világra,
Figyelj a részletekre itt lenn!
Nem veszíthetsz ha be sem szálltál,
Harcol az én az én ellen.
Színfal lettem, a valóságot
a nézőtérre kértem
És magamba fogadom
a tömeggyártásra szánt szivárvány méhem.
Egy térkő a végtelen térben, a sűrű beosztásod,
Q kádba zuhant hajszárítódban a hajszálak vagyok.
A szembesávba sodródott, bárcsak lomhább lovak
vagyok a szembeszélben rovargyilkos vonatablakok.
És vagyok az utazással járó köztes hangulat,
Mint az érkezéssel jobb lesz minden érzés hiába vagyok.
Életnagyságú félelem, nyakadon a markolat,
A torkomra akadt félszavaktól a holtágamba fulladok.
Idemá' amúgy minek?
Lidl, MÁV alul fizet.
Buzibár kapunál
Szájer integet,
Szájber TIK- gyerek
a teló -TOKban'
Gitártemetkezésekre keres
-letett az ajtó elé a Bezoz egy új internetet.
Mésza másfél milliárd net worth,
Kenyérrel esszük a kisember pörkölt'
Jahogy' dolcsiban annyi, a vezeték eltört,
Karácsony nem érti, mi az a net worth.
Momentán lefagyott winkilencven
nyolc az András a Partizánban,
Gyuri csak fehér folyás maradt
a nője meg a DK puncijában.
Ledarált mesekönyv,
Brüsszeli herekönny,
Transzi kissrác az 1.B-ben.
Kitalált paragép,
Telibe kitakar,
Halott bálnák a másik végen.
Ilyen a ti hazátok, nem a miénk Dóra,
Homofóbbá tesz ez a Fidesz-kóla.
Gellert kapott sörét vagyok,
Visszaszállok a földesúrra.
(Refrén)
Egy élére vasalt utópia vagyok.
A díszmagyar falloszhadban az STD vagyok.
A kádbazuhant hajszárítódban a hajszálak vagyok.
A szembesávba sodródott bárcsak lomhább lovak
vagyok
|
||||
3. |
||||
|
Az űrben nincsenek hangok
és elfogynak a csontok a testből.
A földön nem hallják ha félsz,
Ma még megválok a gerincemtől.
Ha letagadnál magad előtt
előbb még szólj rám.
Akad még valami itt bent,
Egy hely, ahol nem is tudtad, hogy voltál.
Lakatok nélküli előny,
De el sem indulhattál,
Pedig mennyi mindent vártam tőled,
Milyen kár, hogy még rám sem számíthattál.
Benned nincsenek utak és ajtók, képek sem,
Ajkainkat reggelizzük a sötétben.
Nincsenek utak, képeidet itt teszem el,
Elélvezek benned, hiába nem létezel.
Karcsú volt az életemből
ez az igazira formált ábránd.
Nem a falról eltűnt képekre haragszom,
Csak kifolytam a múltam száján.
Csak álmodtam, hogy megálmodtál,
Ha nem értékeltek volna, mindig
emlékeztettél volna rá,
Hogy ők félnek jobban tőlem.
Mert én még tudok szeretni,
vagy tudtam volna.
|
||||
4. |
Itt még bent
03:22
|
|||
|
Lakik itt még bent valaki,
Aki megveszi még ma a céged,
Aki lefizet bárkit csak, hogy
még egy csíkot húzzon az égre.
Nagyon jól esik a kokain,
Úgy csillog tőle az arcod,
Csak félek eszembe jut, hogy
honnan jöttem.
Inkább iszok még egyet,
Inkább ne is gondoljak rá,
A világ analógiája vagyok,
A lejtőn folyok én is.
Lakik itt még bent valaki,
Aki megveszi még ma a céged,
Aki szülni tanít meg téged,
Aki megveszi még ma a méhed,
Aki a magzatodból építi tovább,
A 'mészároslőrincéget.
Aki elveszi mind ami van,
Aki elveszi mind a tiédet,
Aki hitelt ad az üvegfal házadra,
Hogy láthassa, ha nem nézed,
Hogy láthasd azt, ami te is lehetnél,
Hogy körbe zárjanak a fények.
Egyedül vannak a kocsmák
és már egyedül tátong a tér is.
Addig bogoztam ki a lényed,
Hogy belegabalyodtam én is.
|
||||
5. |
Minden elmúlt önmagam
04:08
|
|||
|
Alultáplált felső középosztálybeli tinédzserek,
csíkos mintás alkarokkal tüdőzik a trenddekkeket.
Keskeny torkukban a világvége cigányútra ment,
sötét tükörben lecsekkolt lájktényező csak a szem.
Tisztaszeszből alváshiány, füstifecskék a bőr alatt,
végtelen képernyő fodrán hajózik egy gondolat.
De kimondani már nehéz, nem tartozik hozzá keret,
az emberekkel bajba került sötétivó fényevő lett.
Gyilkos, oltárt pénzért fosztó,
rákkeltő az én szavam,
sejtekben metróhálózat,
betontenger az én házam.
Szívüregben belső űr,
nap-sugárkezel az én babám,
lélekvákuum hajtású
űrhajó lesz az én hazám.
Ez egy atomláncreakció, egy nem emancipált egyenlet,
egy szakadéknyi lassítás, ahol Jézus lett az eretnek
és egy nevelési tanácsadás, hogy az angyalok majd mind elégnek,
végzős ballagó diáklányod integet az ürességnek.
Miért lennél halva különb, ha nincs különbség élve sem.
Álmaimban gyerekkort rajzolok velük és a REM
fázisok közt újraélem minden elmúlt önmagam,
hogy megtaláljam hol veszett el, hogy rájöjjek, hogy én voltam:
a gyilkos, oltárt pénzért fosztó
rákkeltő az én szavam,
sejtekben metróhálózat,
betontenger az én házam.
Szívüregben belső űr,
nap-sugárkezel az én babám,
lélekvákuum hajtású
űrhajó lesz az én hazám.
|
||||
6. |
Üvegfalak
05:31
|
|||
|
Hol egy hely most nyitva?
Le vagy tiltva mint a Facebook posztom.
Ha már nem jössz, légyszi kattints rám.
Látlak innen téged,
inni vinnélek, ha elkattanna
lelked néma szájzára.
Legyél egy árral úszó, haladj,
Legyél a lájk a poszton, maradj
itt velem, adlak babám,
Legyél pára a szobám üvegfalán.
Legyél plakát a réten, szabad
leszel, a lájk a képem alatt,
Nélküled semmit sem ér,
Letörlöm a profilom egy mosolyodér.
Alvászavar TV-n
a földesúr.
Maldív-pesti láz.
S a mindenkori elit krétapor.
Nekünk nincsen TV-nk,
Minket cégek néznek,
hogy élvezünk.
Pattanj fel, az élet vár.
Egy volt, de két felé vált,
Vissza nem térhetek már.
Minden a felhőbe száll,
Csak én, csak én, csak én hullok alá.
Tiszta udvar, rendes ház.
|
||||
7. |
Pornó
04:48
|
|||
|
Mindenütt jó,
de a legjobb otthon.
Laikusoktól
Távol áll ez a pornó.
Nem maradhatok, nem mehetek el.
Nem nyomok sokat csak nehéz a lel(kem)
(kem)ó a szívnek ez a réteg zene.
Még ilyen gyorsan nem felejtettünk sosem.
Szintre hoz a táj,
Épphogy elfelejtettél.
Légyszi ne jöjj rá,
De nem segíthettél.
Az égig óceán,
Hol a jövő körömre ég.
Te állva tapsolnál,
Én háttal állok rég.
Léteztünk mi azelőtt is,
hogy a kosárhoz kötötted volna a létet.
Már hogy a fogyasztói kosárhoz, mondom
magasan ezek itt a legszarabb évek.
Mármint szellemi szinten,
Egy olvadó jéghegy.
A sok fölös infó,
A tudatom szétmegy.
A kutatók együtt szabtak gátat,
Rengeteg pénzért a józan észnek.
Kollektív tudattalanból szubjektív tudatos hasadás.
Hasad ás, Viktor, gödröt az érbe,
Folyót szabályoz, a lénybe belelát.
Csónak a netpornós karrier,
A mémoldalakon a trended tölt be
egy lájkoktól táguló űrt,
NER-szakadék a jelszó az Onlyfans-re.
Én képes voltam visszajönni,
Én képes leszek leszokni rólad.
Lehet itt flex, hogy szar a kormány,
De neked is fehér a gázon a talpad.
Lehet itt sírni, hogy nincsen semmi,
Hogy kevés, mint fityma a táborban.
De mondd, mikor fog ez a nép utcára menni,
Ha Kaleta azóta is online van?
Nekem paneltömb pillérek tartják
ezt az álmot énbennem.
Szív billen a kamrák alján,
Alva élek, ébren nem.
|
||||
8. |
Orcsány Fektor
03:44
|
|||
9. |
Furcsa Dolgok
04:18
|
|||
|
Ezek furcsa dolgok,
Kölcsön tollak,
Daruszárnyról
lopott tollak,
Disznóólban birkacsordák,
Igaz szavak, hazug mondat.
S tudod már, hogy nincs kint semmi,
Idebent kell felemelkedni.
Béna kézzel írd a falra,
Hogy itt lenn a mélyben kik lesznek majd a
rajtakapott belső ének.
Elvontatott boldogságból
kötött tiltott prémek vannak,
eget tapétázok velük.
A tagságot ma megkötöttem,
de még jobban egyedül maradtam.
Kész leszel majd, jobb lesz minden,
Csak ragaszd tele matricákkal.
Disznóólban birkacsordák,
Ötven fokos házi oldat.
A fellegvárból ránk locsolták
az inkasszóval kobzott holdat.
Furcsa dolgok, rendelt hegyek,
Klausztrofób nyitott terek.
Inkább vagyok bornak étel mint
a mindenben egy csonka éter.
|
||||
10. |
Kraft Love
03:56
|
|||
|
Képek a falra akasztják fel magukat,
de a fal nem ad támaszt.
Rémek az ágyak alatt felfújják
a léggömbjeidet a gyomrom alatt.
Amiket a számba fújtál olyan mély szavakkal,
amik lárvák voltak és fent ragadtak,
bebábozódtak a szájpadláson,
ködlepkéket szül az ásításom.
Ami zavarossá tesz minden képet,
ami falakon átüt és én tényleg érzem,
minden szellőzőn csak ez szivárog ki,
minden méreg te vagy és én mindet kérem.
Szóval bedobom ezt is, bár tudod nem bírom
egy "rossz kirándulás" vagyok minden napon.
De ez kivezet majd, ez a ködöm lesz a tér,
a szájba rágni nem, a szembe nézni ér.
A számba fújt füst a lét szavakkal,
lárvák lesznek és fent ragadnak,
bebábozódnak a szájpadláson,
ködlepkéket öl az ordításom.
Csakhogy én elmegyek és minden itt marad,
ami elhangzott visszafelé halad,
ami el hangzott visszafelé halad,
én elmegyek és minden itt marad.
Tócsák, a falban évek,
becsapódtál, nézd most sáros minden,
szürke eső, az égből, nézz fel,
szürke arcod, megtelik vízzel.
Belefulladsz, ha nem vigyázol,
mentő övet fújok az őszi tájból,
itt vagyok, télre vége(,) minden
elhagyott, de én látlak innen.
|
||||
11. |
Nosztalgiaország II.
04:42
|
|||
|
LED izzó ketrecbe zárt molyok vagyunk,
Nullás mező a rulett asztalon,
A fényszintézisű túlvilágból,
Egy gyerekként kezelt társ()a()dalom.
Ép testben, épp élek,
Esőre várva az égre nézek itt lenn.
Ugrásodban védőhálót vársz,
De a zuhanás az Isten.
Mert én hallani szoktam, hogy forog a föld
és a foglyaként el nem ereszt.
És én álmodni szoktam egy városnyi embert,
Köztük elveszek, félve keress.
Mert megtalálsz még, ha jobbra vágynál,
Volt híd is meg nyitott terek,
De én is beértem a kisebbik rosszal
és úgy látszik ez jutott mindenkinek.
Néha úgy félek a személytelentől,
Hogy lentről felfelé lélegzek.
Minden részemmel.
Lassulnak az érzékszervek.
Nem fáj még,
De a biztonság kedvéért.
Kéznyújtással jelzek neked,
Hogy lásd, hogy félek, hogy fájni fog.
|
||||
12. |
csEND
04:20
|
|||
|
csak egy elszállt félszeg a defekt okozója
kinél lesz majd a folt?
csak egy lábjegyzet vagy az asszonyok combján
olvashatatlan a font
a munkaidő végét várja a fél föld
a másik hogy dolgozhasson
egy süllyedő hajókabinban
irodai rabszolgák alprazolámon
lakáshitel szörfösök mindenütt
D-vitamin után kutatnak
mer napsütés az nincs csak óceán
meg törtött
tartógerendák amik nem tartanak
már házat jövök
dinnyés mercit dinnye helyett pénzzel tele
a holtágba lökök
csak nem bírsz magaddal csak nem
bírok veled csak nem bírsz
tarthatatlan, hogy nem tartasz ott
ahol végül is tarthatnál
egy jéghegy vagy a negyven fokos arktiszról
egy emberiség tátott szájjal vár
fogyasztásra akasztották ki az állkapcsokat
nézd pénzzé váltál
de láss át magadon több vagy hidd el
ha hallgatsz megjön a válasz várjál
lakható bolygó lakható tényleg
de lakhatatlan a tested már
az árboctól a tengerfenékig csak
rajtad múlik a láthatár
ha ölbe tartod a szíved és hogyha
fénybe tartod az arcod még
az is lehet hogy visszanéz belül
az isten és arcon röhögitek egymást
a pótkulcsot hagyd a lábtörlő alatt és takarodj előlem
bár tudom hogy te is a legjobbat akartad kihozni belőlem
felőlem követhetsz de tudd hogy válasz nem lesz ha kérdeznél tőlem
mert minden pörgetéssel ugyan az a múlt jön ki a szerencse keréken
tévedés ha azt hiszed nem tartozol felelősséggel
minden egyes szóért ami a szádat elhagyta belémvert
tudást tapasztalat nélküli sorkizárt strófákat
de kösz így a sor kizár mert háttal állok az álmoknak
amiket belénktápláltok minden hazugsággal
a tervek az ígéretek az emberhússzaggal
elegyítve ömlenek a szátokból a győztes a szalaggal
elszaladt és felkötötte vele magát de te maradj csak
|
||||
Sungazers Szeged, Hungary
If you like Sungazers, you may also like:
Cermony's Ross John Farrar experiments with synths, bass, & percussion to make music similar to that from the '80s homemade tape scene.
go to album
ETERNAL LIFE NOW
by Bad Pelicans
A gigantic tempest of sound, “Eternal Life Now” is harrowing art punk with dark corners & jagged edges.
go to album
The new album from L.A.’s Wayne Everett leans heavily into shimmery California pop, songs centered around beatific melodies.
go to album
Dreamy and ambient shoegaze that skips and skitters through various experimental passages.
go to album
featured on Bandcamp Radio Aug 6, 2013
go to album
The Besnard Lakes Are the Last of the Great Thunderstorm Warnings
by The Besnard Lakes
The Besnard Lakes return with their first new LP in four years, full of the same mystery and wonder on which they have built their name.
go to album
Brighton quartet Zooni round out their slick, ultra-rhythmic art rock vision with smart lyrics and ever-shifting dynamics.
go to album
